Sógoromék kitalálták, hogy a mai napot kirándulással töltik. Pesten az állatkertbe tervezték a kiruccanást, meg ha már úgyis útra keltek, hát meglátogattak bennünket is, és az építkezésre is ki akartak menni. És mivel meghívtak, velük mentünk az állatkertbe a két kiscsajszival.

Mivel szegény apa megint a házon dolgozott, ezért úgyis csak otthon ültünk volna, meg játszira mentünk volna délután. Ennél azért sokkal izgibb program volt az állatkert.

Kicsit tartottam tőle, hogy Kira hogy fogja bírni a napot, mert még mindig elég sokat cirkuszol, ha a dolgok nem az ő elképzelése szerint történnek, és nem azon minutában, amikor őkelme kigondolja. Ezért aztán arra gondoltam, hogy hordozókendő, babakocsi, aztán ha nagyon rosszra fordul a hangulat, indulunk vissza az albiba a két gyerkőccel... vagy csak Kirával, Zoi meg marad sógoromékkal meg a mamájával.

DE!

Olyan jól sikerült a nap, hogy mikor ebéd után, úgy délután 2 óra körül a többiek elindultak, mi maradtunk. Zoit rávettem egy kis alvásra a babakocsiban, míg Kira szopizott, meg nézelődött velem kicsit... aztán mire épp Kira elálmosodott, Zoi felébredt, és Kira került a babakocsiba. Tökéletes időzítés!

Aztán uzsi, és este 5-kor indultunk csak haza, gyalog, hátamon Zoi Mei-tai-ban, Kira a babakocsiban... végigdumcsiztuk az utat Zoival! Olyan jó volt! :)

Elmeséltük, hogy miket is láttunk... például rögtön az elején a majmokat, majd a leopárdot, aztán elefántot, amihez persze ő rögtön be is akart menni. Utána a vizilovakhoz mentünk, ahol az a nagy batár állat kijött a vízből, közvetlen a kerítéshez, és nyitott szájjal kaját kérincsélt. Nagyon tetszett a kicsinek. Aztán már nem is igazán emlékszem milyen sorrendben, de láttunk - és kicsit ettetünk is - puputevét. Nálunk ugyan nem volt Zoo csemege, de Zoi talált egy szemet a földön, felvette, és édesen nyújtotta a tevének... persze mikor kicsit közelebb ért a teve feje, Zoi akkorát ugrott hátra, mint még soha. Aztán a csemegét a tenyerébe tettem, azt meg az én tenyerembe, és úgy adtuk oda... Még így is megszeppent kicsit, de azért tetszett neki a dolog. Aztán valamiféle pockokat is láttunk... nagyon tetszett neki, ahogy ki-be futkostak a lyukakban. Aztán a piros madár, a krokodil, a kacsák, a fóka... mindet imádta! :)

Miután hazaértünk, jöhetett egy szopikázás Kirának, mesenézés Zoinak, hogy pihenjen végre, mert egész nap ment azokon a pici lábakon! Aztán mikor leraktam Kirát aludni, együtt pancsoltunk a kádban, aztán palacsintát vacsiztunk! Tökéletes befejezése egy tökéletes napnak! :D

Zoit ágyba tettem, és Ő - manapság kivételes módon - azon nyomban elaludt. :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.