Elmentem a dokihoz, akinél éppen előttem "pukkadt ki" az Ultrahang gép! De nem hagytam magam, bementem a kórházba, mikor hétvégén ügyeletes volt... és ott volt a picike pötty a pociban. Ami persze nem azt jelentette, hogy lenyeltem egy meggymagot, hanem hogy újra indul a 9 hónap.

Azóta már voltunk másodszor is a dokinál, hiszen már a 12. hetet nyomjuk. Szerencsére a masinája megjavult, és most már tisztán láttuk a picurkát (még nem neveztük el, mert még semmi tipikusat nem csinált, amiről tudnánk). A méhfalon feküdt a hátán, keze, lába az égnek állt, és jót kapálózott. Láthatóan jól érzi benn magát. :)

Sajnos én itt kinn nem annyira! Ami a Zoinál sosem volt - hányinger!!! Csak egy baj van vele... a reggeli hányinger eltart egész nap, sőt estére a legrosszabb. Remélem múlni fog, mert ez elég kellemetlen - őszinte sajnálatom mindenkinek, aki terhesen ezt éli át, vagy még rosszabbat.
És ez még nem is elég, úgy tűnik, felfáztam, és a vasárnap, a hétfő rettenet fájdalmak között telt... doki rögtön Cedax-ot rendelt, ami reményeim szerint semmi bajt nem fog okozni ennek a picikének odabenn... És azt hiszem azt sem írtam még, hogy 3 hete pedig torokgyulladásunk volt - mindenkinek a családban. És nagyon betegek voltunk a Zoival - apa kisebb torokfájással megúszta. Persze azt orcsepp nélkül kihúzni - szép mutatvány volt.

Remélem a betegségekből elég is lesz erre a terhességre!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.