"Annyi minden történik manapság velem!

Először is úgy kezdődött, hogy 11 hónapos voltam éppen, mikor anya valami kék lyukas ülőkére ültetett és mondta, hogy most kakiljak meg pisiljek. Mivel előtte is már bemondásra kakiltam, hát kakiltam... és rögtön bele is ment a bilibe. Anya meg apa annyira boldogok voltak, hogy össze-vissza puszilgattak! Hát gondoltam ez valami jó dolog lehet, szóval azóta ezerrel pisilek a bilibe. Amint leér a seggem, már jön is... jó dolog, mert mindig jól megdícsérnek. De kakilni még nem tudok oda... majd még gyakorlom.

Aztán jöttek ezek a fehér izék a számban, amik fájnak. Anya már emlegette, hogy majd jönni fognak... már négy hónapos korom óta emlegeti... valami fogaknak hívják őket. Most aztán tényleg jönnek, mint a gyorsvonat. Az első július 31-én jött ki, a jobb oldali felső. Aztán augusztus 7-én a bal alsó és rögtön utána 8-án a papa szülinapjára kibújt a jobb alsó is. Most meg már nagyon úton van a másik fölső is. Fáj-fáj, de azért játék közben elfelejtem. Inkább csak evésnél jut eszembe, meg cicizésnél (mert még cicizek ám!), ezért aztán kicsit lehet hogy fogytam is, de anya szerint még így is ennivaló combikáim vannak.

Aztán meg itt van valaki új, aki minden nap játszik velem egész nap. Szeretek vele lenni, mert tényleg egész nap csakis velem foglalkozik. Anya valami olyat emleget, hogy ez azért van, mert vissza kell menjen dolgozni... meg valami gazdasági válságot emleget... meg a magas törlesztőrészletet... és hogy nagyon-nagyon-nagyon szomorú amiatt, hogy nem lehet tovább velem egész nap. Hát én ezeket nem értem, de lényeg, hogy Editet imádom, és egész nap jól megvagyunk egymással

Apát mostanában többet látom... munkát váltott, és végre nem dolgozik annyit, bár most meg sokat kell utazzon a melóhelyre. De azért jó, mert nyugodtabb egy kicsit. És hétvégén csak a miénk! És már annyira ügyes vagyok, hogy a nevét is megtanultam és néha emlegetem is hogy "apa, apa, apa", bár nemritkán csak suttogva, játék közben.

Már várom a szülinapom is... Jövő héten lesz... Húúú de gyorsan eltelt ez az év... majd beszámolok mit kaptam!

 

Puszi:

 

Zoibaba "

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.