Minden kapcsolatban megtörténnek azok a dolgok, amik képesek azt felbontani, de akár megerősíteni is. Nálunk ezek mindig hullámhegy-hullámvölgy formájában jönnek.

Fáj a has!!! Rettenetes!!!

Szegény Kiki már egy hete szenved ettől a fránya hasfájástól... kora este kezdődik, és éjszakába nyúlóan tart! Sikít a fájdalomtól minden szopizás után... Annyira sajnálom... És nem elég, hogy sikít a fájdalomtól, felhergeli magát a síráson, és utána már megnyugtatni sem lehet, annyira sír!... Szegénykémnek teljesen elvörösödik ilyenkor a feje.

Mit is jelent a szó kólika? Elvileg azt, hogy szegény pici babánk hasfájós! DE... mit is jelent ez a gyakorlatban?

Május 6-án, csütörtökön este 4 nap túlhordás után elég kemény, 6-7 perces fájásokkal küzdöttem. Apa lement edzeni, én meg beültem fürdeni, hajat mosni, mondván a jóslófájások elmúlnak a meleg vízben... hát ezek nem múltak.

Mindig rá kell jönnöm, hogy nem nekem való a blog-olás, mert ha véletlen eszembe is jut, hogy "Úristen, már mióta nem jegyeztem be semmit", sosincs időm rá, hogy bejegyezzek valamit!

Most is így jártam... még idén egy betűt sem írtam ide! Szégyen!

De most van mit, és van egy icipici időm is, szóval hajrá!